ifj. Apáthy István
(Budapest 1863 – Szeged 1922)
Életút:
- 1885 – orvosi oklevelet szerez Budapesten
- 1886-89 – állami ösztöndíjjal kutat a nápolyi nemzetközi zoológiai állomáson
- 1888-1890 – a budapesti egyetemen tanársegéd Margó Tivadar mellett az Összehasonlító Bonctani és Zoológiai Intézetben
- 1890 január 28: a kolozsvári Ferencz József Tudományegyetemen egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan professzora lesz az Állattani Intézetben
- 1893-ban az Állattani Intézethez hozzácsatolják a Szövet- és Fejlődéstant is
- 1894-95 – a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja
- 1896 – egy új intézeti épület terve – a Milleniumi kiállításon nagyérmes
- 1898 – a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lesz
- 1900-02 – a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja
- 1903-1904 – a Ferencz József Tudományegyetem rektora
- 1905 – a Belga Királyi Orvosi Akadémia tiszteleti tagja lesz
- 1906 – engedélyt kap új épület megépítésére az Állattani Intézet számára
- 1907 – elkezdődik az új épület felépítése
- 1909 – felavatják az új kétemeletes épületét az Állattani Intézetnek, a BBTE Biológia és Geológia Kar egyik mai épületét a Mikó Kertben, ahol jelenleg az Állattani Múzeum és a Szpeológiai Intézet is található
- 1911-12 – a Természettudományi és Matematikai Kar dékánja
- 1918. október 30 -tól decemberig a Magyar Nemzeti Tanács Erdélyi Osztályának elnöke
- 1918 december 7 és 1919 január 15 között Kelet-Magyarország főkormánybiztosa
- 1919 január 15-én a román hatóságok letartóztatják, később szabadon engedik és áttelepül Magyarországra
- 1921 -től a Szegedre települt Ferencz József Tudományegyetemen az állattan nyilvános rendes tanára
- 1922 szeptember 29 -én hosszas betegeskedés nyomán elhuny, Szegeden temetik el.
Kutatási terület:
összehasonlító idegszövettan, az idegek finomabb szerkezete, mikrotechnikai eljárások, hirudintermelő mirigy felfedezője, több piócafaj felfedezője. Metszetei mai napig híresek, egyediek.
